Hitler titkárnőjének visszaemlékezése. Érdekes olvasmány és nem csak azért, mert végig Hitler mellett maradt, hanem mert arról is mesélt, hogy milyen volt az élete a harmincas években. Egy egyszerű lány volt, aki táncolni szeretett volna, de hogy azért legyen egy "rendes" szakmája is, titkárnőnek tanult. Nem érdekelte a politika, csak szórakozni szeretett volna és élni az életét.

Majdnem csak véletlen volt, hogy Hitler egyik titkárnője lett. Sem ő, sem a többi titkárnő semmit nem tudott a politikai döntésekről, hadmozdulatokról. A feladatuk közé tartozott a rajongói levelekre válaszolni, nyilvános beszédeket leírni és hasonló ügyeket intézni. Hitlerre úgy tekintett, mintha az apja lett volna, hiszen vele - és a többi titkárnővel is - mindig kedves, figyelmes volt a vezér. 

Hogy miért ment Hitlerrel a bunkerbe? Ő maga sem tudja a választ. Talán azért, mert Hitler befolyása alatt állt - ezt ő is elismeri. Azért a bunkerben - annak ellenére, hogy ő is megkapta a ciánkáli kapszulát az öngyilkossághoz - már többször elbizonytalanodott. Mivel munkája nem nagyon volt, többek között a Göbbels gyerekekkel is foglalkozott. A megölésük teljesen ledöbbentette. 

Érdekes volt az is, mit érzett, amikor Hitler végrendeletét írta. Azt hitte, most valami magyarázatot kap, most majd Hitler bocsánatot kér vagy valami hasonló. Csalódottan vette tudomásul, hogy csak a szokásos üres és ekkor már teljesen értelmét vesztett közhelyek kerültek bele. 

Hitler öngyilkossága után ő úgy döntött, hogy élni akar, és néhány társával sikeresen kimenekült a bunkerből. A szovjetek fogságába került, ahol többször kihallgatták, de mivel semmi - számukra hasznos - információval nem rendelkezett, szabadon engedték.