Ez most egy kicsit gyengébbre sikeredett, mint az előző két kötet. 

A nyomozás érdekes volt, és fordulatos és meglepődtem, hogy ki volt a gyilkos. 

A magánéleti szállal már több problémám is volt. Hogy a főhősnőnek vissza kell mennie dolgoznia és lelkiismeretfurdalást okoz neki, hogy babysitter vigyáz a lányára - teljesen megértettem a dolgot, de a könyv közepétől kezdve egy kicsit sablonossá vált ez az önostorzás, amit művelt. Valahogy üres frázisokká váltak számomra a lelkiismeretfurdalásáról szóló mondatok, érzések. A nyomozóval (kislánya apjával) való viszonya... Én ezt változatlanul nem értem. Értem én, hogy az ellentétek vonzák egymást, de ez a két ember annyira távol áll egymástól, így nekem eléggé hiteltelen, ahogy a viszonyuk alakul.

A többi szereplő közül egyre jobban szeretem Cathbadot. Fura egy figura, de nagyon egyedi!