Megint egy olyan könyv, ami a nem volt rossz, de azért meg sem közelített azokat a kritikákat, amiket olvastam róla. 

Az alaptörténet érdekes (ezért is kezdtem olvasni), de a kivitelezés messze nem volt jó. Nagyon sokszor leül a történet és oldalakon keresztül nem történik szó szerint semmi. Aztán végre valami izgalmas dolog kezd kialakulni, és azt meg néhány mondatban elintézi az író ahelyett, hogy kifejtené részletesebben. Néhány történés eléggé hihetetlen, mintha nem is igazi húsvér emberek lettek volna a szereplők.

A karakterek is kicsit felemásak. A főszereplő - hát nem tudtam néha eldönteni, hogy ennyire naiv vagy ennyire béna, esetleg mindkettő. A barátja, a rendőr, szürke, jelentéktelen, néha kifejezetten idegesített. Az elrabolt kislány anyukája megint egy olyan karakter volt, akivel nem igazán tudtam mit kezdeni. Sejtelmesen írt róla az írónő, és vártam, hogy valami nagyon izgalmas dolog derül ki róla, de aztán egy teljesen hétköznapi, csaknem hiteltelen háttere volt. Ahhoz képest, hogy a történet központjában volt, nagyon egysíkúvá vált a karaktere, amikor végre fény derült a múltjára. 

Szóval végigrágtam magam a könyvön becsületből, de az utolsó oldalaknál már nagyon kínlódtam.